A témánk alapos ismerete,  a tervezés, a szövegszerkesztés, a szövegírási módszer, a helyesírás elsajátítása, vagy épp a programozás, a design és a manapság divatos SEO (keresőoptimalizálás) csak a önkifejezésünk formai eszköztárának részei. Ahhoz, hogy  honlapunk az önkifejezés hatékony eszközéve váljon a kezünkben, azaz azt szeretnénk, hogy mások is értékeljék, felfogják mondandónkat, valamennyire túl kell lépnünk önmagunkon, azaz jobban mondva az önmagunkban felhalmozott ismereteken.

Az igazi művészet abban rejlik, hogy a nézőpontunkat kitágítjuk. Nem szűkítjük le a gondolkodásunkat pusztán  a közlendőkre, és a saját nézőpontunkra, hanem megpróbáljuk a témánkat (amiben a tapasztalataink folytán már otthonosan mozgunk), más szemszögből is megvizsgálni.

Egy apró trükk rejlik valójában emögött: tanuljunk meg kérdezni Önmagunktól. A jól megfogalmazott kérdések segítenek a témád megfelelő kibontásában. Képzeld el, hogy írás közben azt, hogy a lelkes hallgatóságod felteszi Neked kérdéseit. Ők azok, akinek szüksége van arra az információra, ami segítséget jelent számukra. Te jártas vagy a témában, viszont Ők nem. Nem indulhatsz ki abból, hogy ismerik azokat szavakat és összefüggéseket, amik számodra egyértelműek. Épp azért fordulnak hozzád, mert nekik nincs meg a kellő tapasztalatuk, ismeretük a témában.

Csak akkor leszel eredményes, ha a témádban a hallgatóság befogadóképességének megfelelően fogalmazol, és ugyanennek mentén adsz formát a tartalomnak. Ez a hatékony kommunikáció lényegi része! Az erre való odafigyelés nélkül az olvasók/hallgatók nagy százalékban nem értik meg azt pontosan, amit mondani szeretnél nekik. Nem rendelkeznek a mondanivalód értelmezéséhez szükséges tapasztalatokkal. Épp ezért hasznos, ha a hétköznapi életből merített hasonlatokkal és analógiákkal világítod meg a mondanivalód bonyolultabb részeit.

Ha ezen elvek mentén haladsz, nem csak az egyes oldalak  szövegét, de az egész weboldal tartalmát is képes leszel egy jól követhető logikai szálra felfűzni. És persze ez nem csak webes kommunikációra alkalmas.

Ez óriási segítség az olvasók/hallgatók számára, és Számodra is! Van ebben a módszerben egyfajta varázslat: nem csak mások számára lesz tisztább a kép. Magamon tapasztaltam, hogy ez a fajta megközelítési mód számomra is jobban érthetővé teszi, amiről beszélek, hisz arra ösztönöz, hogy több megvilágításból is szemléljem a kérdést.

Egy személyes meglátással kezdeném, amit magamon tapasztaltam meg, miközben a saját honlapom folyamatos evolúcióján, tökéletesítésén ügyködtem: Vállalkozásaim – legyenek azok akár személyes, akár üzleti jellegűek – lelke/lényege Én vagyok. Velem együtt alakulnak, sose tőlem függetlenül. Sokkal több minden nyilvánul meg benne, mint az ember először azt gondolná.

De hogyan is lesz egy honlapból/honlapkészítésből tükör, és mi köze az elkészítés folyamatához?

Szóval kezdjük az elején, és nézzük meg, mit is tudunk a honlapkészítésről.

Az interneten honlapkészítésről szóló található írások többsége arról szól, hogy milyen technikai- és marketing ismeretek és módszerek szükségesek ahhoz, hogy a honlapunkkal sikeres vállalkozást építsünk fel. Olyan varázsszavak repkednek, mint keresőoptimalizálás, CMS  rendszerek, mint a WordPress, SEO, linkmarketing, Google adwords, stb.

De az igazság az, hogy ezek csak a jéghegy csúcsa. Ha ezekkel kezdünk, akkor bizony valószínűleg eltévedünk.

Néhány helyen megemlítenek egy igen fontos tényezőt, hogy egy honlap sikere attól függ, hogy milyen pontosan fogalmazzuk meg célunkat, amit honlapunkkal el szeretnénk érni.  Még arra is kitérnek, hogy ezeket a célokat részcélokra kell bontani, hogy pontosan lássuk az oda vezető utat. alaposan  De az igazság az, hogy egy jól  megfogalmazott cél a sikerhez még mindig nem elegendő.

A fő célunk és a lebontott részcélok összessége  felfogható úgy mint egy térkép, ami megmutatja az utat, amin végig szeretnénk haladni. De a térkép nem egyenlő az úttal!  Meg kell hoznunk a döntést, hogy végigmegyünk rajta, és ezért hajlandóak vagyunk a szükséges tetteket végrehajtani.

A honlapkészítés is felfogható választásunkból fakadó tettnek/cselekedetnek, akár közvetlenül mi készítjük a honlapot, akár mással csináltatjuk meg. A kettő közötti különbség magunkra vetítve az, hogy mennyire aktív vagy passzív részeseivé szeretnénk válni a folyamatnak. (Persze ez általában nem tisztán egyik vagy másik, inkább ennek a két végletnek egy bizonyos fokú keveréke.)

Szóval meg van célunk, eldöntöttük, hogy elérjük, és hajlandóak vagyunk ezért a tetteket végrehajtani. DE…

Egy kicsit még mélyebbre kell ásnunk, meg kell ismernünk a cél mögött megbúvó motivációkat is.

Észre kell vennünk, hogy egy készülő, vagy egy már elkészült honlapban megbújva mindig ott rejtőzik az alkotó, azaz esetedben Te, s vele együtt lelki világod.

Mégis mit láthatsz meg, amikor “belenézel” honlapod tükrébe?

Az egyik legnyilvánvalóbb, amit észrevehetsz az, hogy mit és hogyan próbálsz magadból megmutatni. Emellett azonban sok minden más is ott “rejtőzik” a sorok mögött. Érdemes ezt a folyamatot tudatosan és őszintén szemlélni, megközelíteni. Hidd el, érdekes és hasznos dolgokat fedezhetsz fel ezáltal Önmagadról.

Megértheted, hogy gondolkodásod milyen állandó mintákat követ, és ezek milyen érzelmekkel/érzésekkel kapcsolódnak össze. Ezek lehetnek olyan  gátló elgondolások, melyek ott dolgoznak benned, de amelyeket eddig nem vettél észre. Ennek felismerése teszi lehetővé, hogy átléphess ezen belső akadályokon, amelyek gátolják életedben a várva várt pozitív változás megjelenését. De ez a folyamat türelmet, kitartást és legfőképpőszinteséget igényel.

De miből vontam le ezt a következtetést?

Miután megismerkedtem honlapkészítés fortélyaival, a marketinggel, majd utána több különböző önismereti módszerrel/útmutatással vagy ha úgy tetszik tanítással, elkezdtem magamat górcső alá venni ezekből a szemszögekből is. Megértetettem, hogy nem csak az van a honlapomon, amit leírok, amit mutatni szeretnék, hanem a mögötte tudattalanul megbúvó érzelmeim, és félelmeim, és az ebből fakadó vágyaim.

Az én esetemben például az egyik a folyamatos önbizalom hiány, amit egy másik számomra megbúvó érzelem is fűtött: a  megfelelni vágyás, ami a mások elfogadására/szeretetére való törekvésből fakadt. És mindez társult egyfajta irigységgel is. Ezek az érzelmek olykor hazugságra és is rávettek, hogy palástoljam vélt gyengeségeimet, amit másoknak nem szerettem volna megmutatni. Az igazi megbúvó célom pedig csak az volt, amit felismertem,  hogy végre büszke szeretnék lenni magamra, azaz szeretni szeretném magam olyannak, amilyen vagyok :).

Ennek eredménye kezdetben egy olyan képmutató, másokat másoló/utánzó tartalom volt, amiről azt hittem segíti ezen vágyam beteljesülését. Persze az is igaz, hogy ezt a vágyamat eltakarta előttem a sok társadalmi hazugság, amivel önmagunkat és egymást etetjük. Az eredeti vágyamat státuszszimbólumok utáni rohangálásra cseréltem (pénz, hírnév, vagyon, szex, tökéletes párkapcsolat), azt hittem tőlük kapom a megváltást, a boldogságot, a szeretetet. Mondanom se kell, az eredmények nem tükrözték elvárásaimat. Bár az is igaz sokkal többet kaptam, azáltal, hogy elkezdtem tovább kutakodni…

Összefoglalva

Mindezt azért írtam le, hogy rámutassak arra, hogy életünk láthatatlan építőkövei érzelem- és gondolatvilágunk: hisz ezek határozzák meg reakcióinkat, választásainkat és tetteinket, és azok eredményét is.  Így végső soron a világra – s benne a többi emberre – ezeken keresztül hatunk. Ott rejtőznek minden tettünk és megnyilvánulásunk mögött, akár tudunk róla, akár nem.

Egy olyan terület mint például a honlapkészítés segíthet ezeket megismerni, felszínre hozni. De nyilván ez a kiterjesztető az élet más területeire, tevékenységeire is, aminek egyike csak a honlapkészítés.

“Egy látogatónak, aki úgy mutatkozott be, mint az Igazság keresője, ezt mondta a Mester:
– Ha valóban az Igazságot keresed, akkor van valami, amire mindenek felett szükséged van.
– Tudom. Az igazság szenvedélyes szeretete az.
– Nem. Állandó készenlét annak elismerésére, hogy tévedhetsz.”

Bármiből, bárkitől tanulhatsz

A rádöbbenések onnan is érkezhetnek, ahonnan az ember legkevésbé számít rá. Néhány hete történt, hogy a barátnőm, Edina, vásárolt magának egy női magazint. Nem kell ecsetelnem, nem sokra tartom ezeket a lapokat. Mégis rá kellett döbbennem, hogy igen sokat tanulhatok belőle…

No persze nem az írások mélysége ragadott meg.

Ott hevert előttem, gondoltam belelapozok, hogy megtudjam mivel „mérgezi magát” Edina. Beleolvastam egy-két cikkbe, ami úgy témában közelebb állt hozzám. Nos, a hatás roppant tanulságos volt: elindult a szalag… szinte dőlt belőlem a kritikus megjegyzések áradata, amit addigi tapasztalatim szerint jogosnak éreztem (még talán azok is voltak).

De hirtelen megakadtam… Valami zavart az egészben. Észrevettem ennek az egész kritikus hozzáállásnak az ostobaságát: azt bíráltam a magazinban, amit épp csináltam: a felszínes ítélkezést és elhatárolódást.

Kikristályosodott előttem, hogy amit teszek, az nem más, mint a magazinhoz és annak tartalmához, a kapcsolódó emberekhez fűződő felsőbbrendűség érzetem tükörképe. Rá kellett döbbenjek, hogy milyen mélyről fakadó lenézés is fortyog bennem egyes dolgok iránt. Nem tudom a dolgokat a helyén értékelni… Rádöbbentem, még ha észrevételeim valamelyest jogosaik is, de ez csak az adott nézőpontból igazak. Nem is ez volt a lényeg! Hanem a nézőpontomhoz fűződő viszonyom (érzelmi kötődéseim), ami elfedte a valóságot, és így nem kezeltem a dolgot a saját környezetében, kontextusában. Elképzeléseim a világról falként magasodnak olykor köztem és a jelen valósága között.

Az ilyen viselkedésből adódóan olyasmit tehet, mondhat az ember, ami a valódi szándékával ellenkező, ha nem tudatosul idejében benne ez az automatikus reakció. Az építőnek szánt kritika lehet, hogy pont az ellenkezőjét váltja ki, mint amit szeretnék. Például a másik önértékelését tiporhatjuk el vele…

Még egy ilyen látszólag ártatlan szituációban is, mint egy magazinon való ítélkezés. Például a másik magára veheti, hogy felette is ítéletet mondok, hogy ilyen „értéktelen” vackokat vásárol… Ráadásul mégse értéktelen… Például nekem is segített… igaz, nem az eredeti funkciója szerint.

Ezen esemény hatására, mélyen eltűnődtem. Percekig bámultam maga elé, s figyeltem cikázó gondolatimat. Lepergett előttem, hogy hányszor estem ugyanebbe a hibába.

Ebből fakadóan egy elhatározás született bennem: meg szeretném változtatni a hozzáállásomat. Szeretném a saját kontextusában értékelni a dolgokat, azaz megérteni minden dolog jelentőségét. Azt, amit a jelen pillanatban felvesz.

Ennek hatására felskicceltem magamnak egy vázlatot, hogy mire figyeljek oda

(ezt olvashatod az alábbiakban):

Az ember tapasztalatainak van egy viszonylag „stabil” struktúrája. Miből fakad ez a stabilitás? Az észlelési módból, ami saját nézőpontunkból adódik, amelyet az évek során magunkévá tettünk, és szilárd meggyőződésünkké vált. Ez egy igen „jól” funkcionáló szűrő. Ezen keresztül tekintünk a világra, és ez torzítja el érzékelésünket. Ennek megfelelően reagálunk a világra.

Minden tapasztalat (például a női magazin látványa) egyfajta reakciót vált(hat) ki belőlünk (pl.  lefitymálás). Amit érdemes megfigyelni magadon ilyenkor: Milyen ez a reakció? Mit érzek? Milyen gondolataim támadnak? (Figyelem)
Megvizsgálom őket az alábbi kérdések tükrében: Máskor is reagáltam már hasonló módon?
Mi a hasonlóság, különbség a két esemény között? Mi köti össze őket?

A „mentális program” definiálása: milyen érzelmek, érzések, gondolatok uralnak ilyenkor?

Át kell gondolni a következőket: Milyen hatással vannak ezek rám? Hogyan cselekedtem? Mit mondtam? Hogyan hatottak ezek másokra? Mit érezhettek? Hogyan reagáltak? Mit váltott ki belőlük? Mindezek hogyan hatnak vissza rám?

Ha ezeken a kérdéseken végighaladsz, egy „magasabb” nézőpontból tekinthetsz önmagadra, viselkedésedre. Ráláthatsz arra, hogyan is alakítod egyes viselkedési mintáiddal saját és környezeted életét.

Hogyan változtass?

Legyen benned elfogadás önmagaddal/reakcióiddal kapcsolatban. Ne bélyegezd meg jónak vagy rossznak, amit tettél. Ez teszi lehetővé a megértést, hisz így nem esel az önbírálat csapdájába.

• Használj analógiákat. Figyeld meg, hogy az életed más terültén is reagálsz-e hasonlóan.
• Gondold végig milyen hatása volt ezen reakcióidnak. Gondold át azt is, hogy mit szerettél volna, hogy történjen.
• Gondold át hogyan és miben változtatnál, hogy a kívánt eredmény megtörténjen…
• Cselekedj ennek megfelelően…

Ami még megkönnyíti a változást: az a humor. NEVESS magadon…

Útravalónak még három rövid szösszenet Anthony de Mello-tól. A bennük rejlő bölcs irónia, nekem sokat segített. Már tudok jóízűeket mulatni önmagamon, ha rádöbbenek egy-egy betokosodott ideámra.

“Egy utazónak, aki azt kérdezte, hogyan különböztetheti meg a valódi mestert egy hamistól, röviden csak ennyit mondott a Mester:
– Ha te magad nem vagy csaló, téged sem fognak becsapni.

A tanítványaihoz pedig később így szólt:
– Miért tételezik fel a kereső emberek, hogy saját maguk őszinték, és csupán
ahhoz van szükségük tesztre, hogy felfedezzék a mesterek ámításait?”

“Egy férfi felszállt a buszra, s egy fiatal ember mellett kapott helyet, aki szemmel láthatóan hippi volt. Csak az egyik lábán volt cipő.
– Látom, elveszítetted az egyik cipődet, fiam.
– Nem, öregem – jött a válasz. – Találtam egyet.
(Ha valami nyilvánvaló számomra, még nem jelenti azt, hogy igaz is.)”

“A tanítványnak, aki állandóan panaszkodott másokra, azt mondta a Mester:
– Ha békét akarsz, keresd a változást magadban, és ne másokban. Könnyebb a lábadat védeni egy szandállal, mint szőnyeggel borítani az egész földet.”

Mi lappang a magázási forma mögött?

Azt mondják, hogy ez a tisztelet egy fajta megnyilvánulása. Amikor tiszteled a másik korát, pozícióját, vagy nem ismered, és ezért így indítasz. Szerintem ez egy olyasfajta formalitás, ami azon alapszik, hogy közted és a partnered között egy szakadék tátong. Milyen szakadék? A szerepekből fakadó szakadék. Nem két ember beszélget, hanem egy színdarab kellős közepébe csöppenünk. Szerep beszél a szerephez. Véleményem szerint az ilyesfajta beszélgetés eleve hátrányból indul. Miért? Mert az alapvető őszinteség hiányzik belőle. Az őszinteség önmagunkkal szemben. Ha félek felvállalni Önmagam, egy szerep mögé bújok, és onnan kommunikálok a másikkal, vagyis a neki tulajdonított szereppel. (pl. eladó a vásárlóhoz). Ez egy fajta merevséget szül a társalgásban, s ezzel leszűkül a megoldási lehetőségek köre.

Miben más ezzel szemben a Tegezés?

Mit előfeltételez? Egyfajta közvetlenséget. Ekkor már túl lépünk a formaságokon, a szerepek szabta korlátok egy részén. Azaz, ha tegeződsz, már közvetlenebbül szólsz a másikhoz, nem a szerepét szólítod meg elsősorban, hanem a mögötte megbúvó embert. Ez a kommunikációt őszintébbé, nyíltabbá teszi, ami kitágítja, bővíti a lehetőségeket.

Nem konkrét választ akarok neked adni. Az igazság az, hogy azt senki sem tud, csak Te önmagadnak. Miért? Mert egyénenként más-más a válaszok jellege, intenzitása, árnyalata, tartalma. Mindenkinek magának kell megfejtenie, miért nem lép egyről a kettőre…

Meg kell látnod, és értened, hogyan akadályozod saját magad. Mert valójában ez történik. S, hogy mi az ok a te esetedben, azt csak TE fejtheted meg. Te szembesülsz saját kifogásaiddal nap, mint nap… csak észre kell ezt venned, és tudatosítanod magadban. Ez az egyetlen módja, hogy átléphess rajta.

Ha választ nem is kaphatsz mástól, egy kis útmutatást, néhány praktikát igen, amely segíthet abban, hogy megtaláld saját válaszaidat. Hogy rálelj a válaszra, hogyan is gátolod önmagad kibontakozását…

Amit most teszünk, az igazán egyszerű. Ha tényleg szeretnél sikert elérni, fontos, hogy gyakorlatba ültesd az önvizsgálatot… Most mutatok neked egy instant eszközt, hívjuk ezt csak egyszerűen önfigyelő olvasásnak.

Mit értek önfigyelő olvasás alatt? Lássuk miről is van szó?

Amit szeretnék most figyelmedbe ajánlani, az Goldmann Dávid (HUN2.0 magyar online vállalkozók közösségének alapítója) Webfoglalás című tanulmánya (letöltés az oldal alján). Érdemes elolvasni, ha még nem olvastad, és szeretnél vállalkozni az interneten. De akkor is érdemes még egyszer átolvasnod, ha már találkoztál vele. Miért? Mert most egy kicsit máshogy fogod majd olvasni…

Nem állítom, hogy teljesen egyetértek azzal, amiről Dávid beszél. De nem is az írás tökéletessége a lényeg. Dávid stílusa lényegre törő, szókimondó, segítőkész, és provokatív! Pont ezért érdekes! Fel kell kavarni az állóvizet, hogy ráláss önmagadra, és a változás elindulhasson! (Megjegyzem sosem találkoztam Dáviddal, nem ismerem személyesen. Elolvastam az írásait, megnéztem a videóit, figyeltem miről beszél és hogyan, s tudom, hogy mindez mit váltott ki belőlem.)

Amiért szerintem érdemes elolvasni a Webfoglalást:

• Összképet kapsz a magyar üzleti web-atmoszféráról.
• Használható tippeket ad, példákon keresztül.
• Inspirál, hogy végre meglásd, hogy Te is képes vagy az internetet sikeresen használni.
• És ami szerintem a legfontosabb: Rálátást kaphatsz önmagadra, saját hozzáállásodra, reakcióidon keresztül. De hogyan?

Olvasás közben ne csak a szövegre és a tartalomra koncentrálj. Figyeld, milyen érzéseid és gondolataid támadnak! Fellelkesedsz, és számos ötlet jut eszedbe vállalkozásod megújítására vonatkozólag, esetleg pont fordítva: elkeseredsz, hogy Te eddig miért nem léptél, vagy ez neked úgyse menne. Figyeld, hogyan változik a leírottak hatására a hangulatod. Pozitív vagy negatív érzések szakadnak-e fel benned?

Mit tanulhatsz meg önmagadról?

Tanulságos lesz a történet, ha…

– … azt hiszed, ez neked úgyse menne.
– … félsz, hogy valaki megelőzhet, hogy nem vagy elég jó.
– … úgy érzed, nincs rá időd?
– … dühöt, frusztráltságot érzel a másik véleményével szemben…
– … elkeseredsz, hogy neked miért nem sikerült eddig?
– … irigy vagy a másikra?
– … lekicsinyled a másikat vagy a tudását!

Ilyenkor érdemes megállni egy pillanatra, és megfigyelni valójában mi is történik. Figyelem: EZ BENNED ZAJLIK! Talán azt hiszed, hogy ezek jogos vélemények. Talán azok. De nem ez a lényeg. Amivel szembesülsz, azok elfojtott érzések, tanult, betokosodott gondolatsémák.

Amit megtapasztalsz ilyenkor, az nem más, mint összkép saját pillanatnyi hozzáállásodról. Azt láthatod, ami VALÓJÁBAN akadályoz Téged… Ez az, amiért eddig nem cselekedtél, vagy nem úgy, hogy az előre vigyen.

És ha ezt megláttad? Őszintének kell lenned önmagadhoz! És akkor, van megoldás…  Csak akkor tudsz változni, ha TE is igazán akarod. Ehhez vállalnod kell a TELJES felelősséget, azért ami veled történik. Ha már képes vagy szemlélni bensőd történéseit, az azt mutatja, hogy képes vagy a változásra…

Az első lépés tehát a befelé fordulás, amely során figyelmed egy részét mindig Önmagadon tartod, s tudatosítod a benned zajló folyamatokat, reakciókat. Ha figyelsz, megértheted Önmagadat. A megértés felszabadít… elindul a változás, megszabadulsz gátlásaidtól (megjegyzem, nem csak üzleti sikereidet tekintően). Hidd el, így van. Vagyis ne hidd el, inkább próbáld ki!

És mi történik ezek után?

Rajtad múlik. Gondold át, mit és hogyan szeretnél, majd lépj a tettek mezejére. De ez a lépés így már sokkal könnyedebb, természetesebb lesz…

(Alább letöltheted Goldmann Dávid Webfoglalás című írását.)

[download id=”3″ format=”2″]

(Megjegyzés: Az önfigyelést terjeszd ki életed minden területére. Légy érzéseid, gondolataid tanúja.)

Ha weboldalad sikere mellett fontos számodra, hogy harmonikusabb életet élj, kattints ide »

Nem árulok el újdonságot azzal, hogy az internet gyakorlatilag az információáramlás globális fóruma, amit elsősorban arra használunk, hogy választ keressünk a bennünket érintő kérdésekre a különböző weboldalakon. A kérdések, amelyek után kutakodunk, bármilyenek lehetnek, legyen szó akár egy konkrét termék megvásárlásáról, szórakozásról, akár személyes problémánk megoldásáról. Ez az egyik oldala a kommunikációnak, igaz? Kérdéseket teszünk fel. De melyik a másik? Honnan érkezik a válasz? Mindig van válasz. Lehet, hogy Te segítesz ezt, megtalálni valakinek.

Mint minden emberben, így Benned is ott szunnyad az alapvető késztetés, hogy a tehetségedet, egy általad nyújtott szolgáltatást/terméket, vagy akár egy felbukkanó gondolatszikrát megossz a világgal, hogy ezáltal megnyilvánuljon egyedi karaktered/stílusod, legyen szó akár szociális, művészeti vagy üzleti területről. Ezt publikálhatod az interneten, és ezáltal Te is hozzájárulsz ahhoz, hogy valaki elérje a célját, amire épp az általad nyújtott „válasz” ad megoldást.

Külön érdemes minden olyan dolgot kifejezésre juttatni belsőnkből, amelynek elsődleges célja az emberek, közösségek életének jobbá tétele, hisz ezekre mindig van fogadó közönség. Ezáltal nem csak azon segítesz, aki majd megtalálja és felhasználja, amit nyújtasz, de ami a lényeg, Te is tapasztalatot szerzel arról, milyen az, amikor a belőled fakadó késztetés valamilyen pozitív változást indít el a világban (ha mást nem is, de örömöt szerzel valakinek). Ezen keresztül ráébredhetsz a Téged is átható teremtő erőre.

Ne erőltesd, de ne is nyomd el a belőled feltörő alkotó képzeletet, hagyd hogy természetesen folyjon át rajtad az ihlet. Az erőltetés pont az a gát, ami nem engedi megszületni a valódi alkotást (vagy segítséget), hisz az alkotás lényege csak a fesztelenségen és a könnyedségen, a természetes harmónián keresztül tud megszületni. Kísérletezz, figyelj és élvezd az így rád találó élményeket.

Az egymással folytatott interakcióban ismerjük fel korlátainkat, ez ösztönöz a változásra.

Ne félj attól, hogy kritika ér, vagy hogy nem tökéletes az, amit nyújtasz. A tökéletesség nem állapot, a változás mögött sejlik fel, ami azáltal kezd kibontakozni, hogy nem utasítod el a „külvilág” jelzéseit. Légy nyitott minden visszajelzésre, hisz az ilyen interakciók és kommunikációk révén ismerheted meg igazán a benned lévő automatizmusokat, amelyek lebontásával kibontakoznak belőled az egyre újabb és jobb válaszok.

Személy szerint én ebben látom a lényeget, hogy ezen az „interaktív” élményen keresztül megtapasztaljuk, hogyan is vagyunk képesek világunkra hatást gyakorolni, és hogy nem vagyunk olyan egymástól elszigetelt lények, mint ahogy azt a látszat mutatja. Igenis képesek vagyunk saját világunk alakítására, s nem csak elszenvedjük azt, mint ahogyan azt sokan hiszik. Az internet kiváló fórum ennek kipróbálására, és ehhez nem kell mélyen a zsebedbe nyúlnod, csak elhatározás kell hozzá.

Könnyen használható, profi és ráadásul ingyenes eszközök léteznek az interneten való Önkifejezésre!

Amire most itt szeretném felhívni a figyelmed, az a WordPress „fedőnevű” webes alkalmazás (CMS rendszer), ami egy fantasztikus lehetőség arra, hogy egyedi módon fejezhesd ki a benned rejlő „válaszokat/ lehetőségeket” (legyen ez akár információ, akár szolgáltatás/termék). A WordPress maga is a kollektív együttműködés gyönyörű példája: egy élő, lüktető közösség hozza létre, fejleszti folyamatosan, és teszi elérhetővé mindazok számára, akik szeretnének hozzájárulni a környezetük, s ezáltal a saját világuk fejlődéséhez.

Na de mi is a WordPress, és mire jó?

Ehhez a frappáns összefoglalóhoz csak néhány dolgot fűznék hozzá, ami a használhatóságára vonatkozik. Miért jó szerintem?

• Alapvető ismérve a felhasználóbarát felület. Mind adminisztrátori és mind felhasználói oldalról is.
• Használata gyorsan elsajátítható, így a weboldal frissítése, a publikálás már csak rajtunk múlik, nem kell másra várni.
• Teljesen egyénre szabható, legyen szó akár a funkcionalitásról akár a megjelenésről.
• Könnyen frissíthető új funkciókkal. A kiegészítő alkalmazások (szakzsargonnal élve ’plugin’-ok) száma napról napra gyarapszik, s ezek többsége ingyenesen letölthető. Így akár programozó nélkül, saját magunk is további érdekes és hasznos funkciókkal bővíthetjük oldalunkat.

“WordPress messze-messze a legjobb. Leheletkönnyű installálni, frissíteni és használni. Ezenkívül, rendelkezik egy átfogó (és könnyen használható) bővítmény tárral, például biztonsági mentések készítéséhez.” – nyilatkozta John Resig a legnépszerűbb JavaScript framework, a jQuery alapítója, aki a Overall Best Open Source CMS Award egyik bírója volt. (forrás: word-press.hu)

(Ide kattintva, letöltheted és bővebben is olvashatsz róla!)

WordPressre fel, s engedd szárnyalni a szellemed!